A moldvai csángókról
                        Moldva  a Kárpátok keleti lejtőinél, a Tatros és Szeret folyók völgyében fekszik. A  csángók zenéje tükrözi e térség olvasztótégely-jellegét, rengeteg nép,  nemzetiség és vallás találkozik itt, és hat egymás hagyományaira, szokásaira,  és így zenei kultúrájára is.
                          Régi  krónikák, feljegyzések szerint a XIII. századtól kezdve biztosan laktak itt  magyarok. Több hullámban, egészen a XVIII. századig érkeztek magyarul beszélő  csoportok erre a területre, amely azonban sosem volt a történelmi Magyarország  része.
                          A  csángók számára identitásuk megőrzésének kulcsa a római katolikus vallás. A  környező ortodox többségben ma hozzávetőleg 240 000 római katolikust  tartanak nyilván, akik közül a többség nagy valószínűséggel magyar ajkú volt.  Közülük már csak 60 000-en beszélnek magyarul. Azok, akik még beszélik  nyelvünket, különlegesen archaikus – a nyelvújítás előtti – rétegét őrizték meg  a magyar nyelvnek.
                      A moldvai  énekekről
                        A  moldvai magyarok népzenéje meglehetősen karakteres, önálló népzenei  dialektusként van jelen a magyar népzenében. E térség népdalkincse műfajokban,  zenei stílusokban, típusokban és a dalok különböző változataiban igen gazdag,  mindemellett még a nagyfokú archaikusság is jellemző rá. A rituális és az  ünnepkörökhöz kapcsolódó énekek mellett balladák, keservesek és siratók is  megtalálhatóak náluk. A nem énekes, de szöveges hagyományokon belül kiemelkedő  fontosságúak a mesék, amelyek a csángó közösség életében akár ugyanolyan  jelentéssel, mi több funkcióval bírnak, mint az egyes népdalok.
                      A moldvai tánczenéről
                        Mai  ismereteink szerint hagyományosan, leggyakrabban két felállásban működtek  zenekarok Moldvában: a hegedű-cimbalom/kobza kettős, vagy éppen a furulya-dob  páros. Ez utóbbinak rituális jelentősége is lehetett. A hivatásos zenészek  megjelenésével, illetve a húros-vonós hangszerek fejlődésével szerepüket  átvette a hegedű és kobza/cimbalom kettőse.
                          A  mai moldvai muzsika számos más hangszeren és zenekari felállásban is megszólal:  a rezesbandáktól a szájharmonika együttesekig, a szaxofon-harmonika duótól a  szintetizátorig sokféle megoldással találkozhatunk. A hangszerekről  részletesebben itt.
                      A moldvai  táncokról
                        A  csángók táncai közösségi jellegű, kör- és lánctáncok, de a késő középkortól  kezdve már páros táncokat is feljegyeztek. Ez utóbbiak száma a polgárosodással  tovább nőtt, ma már egy-egy falu közel negyvenféle táncának nagyjából a fele  páros tánc.      
                        Itt  tölthető le Székely Zoltán szakdolgozatának kivonata a moldvai magyarságról: link.
                      A moldvai hangszerekről
                      Link.