A moldvai csángókról

  Moldva a Kárpátok keleti lejtőinél, a Tatros és Szeret folyók völgyében fekszik. A csángók zenéje tükrözi e térség olvasztótégely-jellegét, rengeteg nép, nemzetiség és vallás találkozik itt, és hat egymás hagyományaira, szokásaira, és így zenei kultúrájára is.
  Régi krónikák, feljegyzések szerint a XIII. századtól kezdve biztosan laktak itt magyarok. Több hullámban, egészen a XVIII. századig érkeztek magyarul beszélő csoportok erre a területre, amely azonban sosem volt a történelmi Magyarország része.
  A csángók számára identitásuk megőrzésének kulcsa a római katolikus vallás. A környező ortodox többségben ma hozzávetőleg 240 000 római katolikust tartanak nyilván, akik közül a többség nagy valószínűséggel magyar ajkú volt. Közülük már csak 60 000-en beszélnek magyarul. Azok, akik még beszélik nyelvünket, különlegesen archaikus – a nyelvújítás előtti – rétegét őrizték meg a magyar nyelvnek.

A moldvai énekekről

  A moldvai magyarok népzenéje meglehetősen karakteres, önálló népzenei dialektusként van jelen a magyar népzenében. E térség népdalkincse műfajokban, zenei stílusokban, típusokban és a dalok különböző változataiban igen gazdag, mindemellett még a nagyfokú archaikusság is jellemző rá. A rituális és az ünnepkörökhöz kapcsolódó énekek mellett balladák, keservesek és siratók is megtalálhatóak náluk. A nem énekes, de szöveges hagyományokon belül kiemelkedő fontosságúak a mesék, amelyek a csángó közösség életében akár ugyanolyan jelentéssel, mi több funkcióval bírnak, mint az egyes népdalok.

A moldvai tánczenéről

  Mai ismereteink szerint hagyományosan, leggyakrabban két felállásban működtek zenekarok Moldvában: a hegedű-cimbalom/kobza kettős, vagy éppen a furulya-dob páros. Ez utóbbinak rituális jelentősége is lehetett. A hivatásos zenészek megjelenésével, illetve a húros-vonós hangszerek fejlődésével szerepüket átvette a hegedű és kobza/cimbalom kettőse.
  A mai moldvai muzsika számos más hangszeren és zenekari felállásban is megszólal: a rezesbandáktól a szájharmonika együttesekig, a szaxofon-harmonika duótól a szintetizátorig sokféle megoldással találkozhatunk. A hangszerekről részletesebben itt.

A moldvai táncokról

  A csángók táncai közösségi jellegű, kör- és lánctáncok, de a késő középkortól kezdve már páros táncokat is feljegyeztek. Ez utóbbiak száma a polgárosodással tovább nőtt, ma már egy-egy falu közel negyvenféle táncának nagyjából a fele páros tánc.     

  Itt tölthető le Székely Zoltán szakdolgozatának kivonata a moldvai magyarságról: link.

A moldvai hangszerekről

Link.